HŐSEINKRE EMLÉKEZTÜNK
HŐSEINKRE EMLÉKEZTÜNK SYDNEY-BEN
Ezt az ünnepet május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért.Az ünnepen általában katonai tiszteletadással egybekötött koszorúzási megemlékezést tartanak.
Az elesett magyar hősök emlékezetét először az első világháború idején, 1917-ben iktatták törvénybe,[2]Abele Ferencvezérkari őrnagy kezdeményezésére.
A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd a 2001-ben elfogadott törvény[1]a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
A Rockwood-i temetőben fáradt őszi napsütésben volt a megemlékezés a Hősök keresztjénél. A résztvevők koszorut helyeztek el a elhunytak tiszteletére. Jelen volt többek között Dr. Gruber Attila nagykövet, Dr. Domaniczky Endre konzul, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének elnöke v.n. Tassányi József, Nt. Péterffy Kund református lelkész és családja, a cserkészek képviseletében Boros Aniko cserkész csapat tiszt, Mazán Judith.
A tiszteletadás a Strathfield-i Uniting Church templomban folytatódott.
Nt.Péterffy Kund református lelkész prédikácójának fő gondolata Ernest Hemingway-t idézte, akinek az Öreg Halász és a Tenger novellájában szerepel a hires mondat, hogy az ember nem arra született, hogy legyőzzék. Felidézte, hogy a magára hagyott ember is képes küzdeni, mint ezt a 2 háboruból, munkatáborokból és Malenkij robotból megtért katonák és civilek is bizonyitják.
Az istentiszteletetkövető müsorban Gáspár András Marschalkó Lajos Március üzen cimü megrázó költeményét szavalta, amit mintha erre az alkalomra irt volna a már-már méltatlanul elfeledett költő. Az orgonánál Soós András az alkalomhoz illő egyházi énekeket játszott.
Az istentisztelet résztvevői között láthattuk a diplomáciai testülettől Dr GruberAttila nagykövet urat és Dr. Domeniczky Endre konzul urat.
A Hősök Napjáról való megemlékezés a Punchbowl-i Magyar Házban folytatódott, ahol a finom ebéd után az emlékezést tartalmas müsor követte. A müsort Gerecs Károly állitotta össze és vezette.
Diszvendégek Dr GruberAttila nagykövet, Dr. Domeniczky Endre konzul.
Az ünnepi beszédet Dr. Domeniczky Endre konzul mondta, aki beszédében ismertette a Hösök Napjának rövid történetét.
Azokra emlékezünk mondotta, akik mint katonák harcoltak, de aztán hazamentek, ha volt hova. Sok esetben nem volt hova, és ezért ujra indulni kellett hazát keresni, az ujabb hazában is talpra állni. Megtartani a gyökereket de mégis küzdeni a legyőzetés ellen .
Katonaemberek lévén elsősorban a fegyverhez értettek ezért jöttek létre az ujonann választott országokban a vivóklubok, ahol nemcsak a tudást adták tovább, hanem közösségi platformot is teremtettek.
Szükség volt egy olyan intézményrendszer létrehozására ahol lehetőség van a nyelv megőrzésére és hagyományok ápolására. Ebben óriási szerepe volt és van a cserkészeknek, a néptáncnak, táncsoportoknak.
Ez után Dr Gruber Attila szólt pár szót, hangsulyozván, hogy hősökre szükség van ma is, hisz távolról sem nyugodt a helyzet Európában. Emlitette, hogy a frissen beiktatott magyar kormány a korábbinál hangsulyosabb szerepet szán a honvédelemre.
Bejelentette, hogy valószinü ez az utolsó rendezvény, amin ő maga részt vesz, mert az uj kormány olyan feladatokkal bizta meg, amit innen nem lehet elvégezni. Utódja Dr. Mikola István aki előzőleg Egészségügyi Miniszter volt, majd külügyi államtitkár. Hogy mikor lesz a csere még nem tudni, valószinüleg valamikor juliusban. Remélhetőleg addigra Sydney konzulátus hivatalos megnyitójára is sor kerül.
Ezután került sor egy oklevél átadására Ballai Évának, aki mint a történelmi vitézi rend tagja a hétköznapi hősök megbecsülésére létrehozott Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapta.
Ezt követően Mécs János saját, erre az alkalomra irt versét olvasta fel, Utolsó pohár cimen. Stopic Hannelore két darabot játszott zongorán, egy népdalt és egy olyan Liszt müvet, amit eredetileg fuvós zenekarra komponált, annak bizonyos betétjét irt át zongorára.
Gáspár András szavalata következett, aki Bereményi Géza: Széna tér cimü versét adta elő.
A müsor végén egy perces néma felállással emlékeztünk Erdei János-ra, a Délvidéki Magyar Club alapitójára , aki nemrégen hunyt el.
Végezetül a Magyar Himnusz közös elénekésével zárult a megemlékezés.
Kolozsy Erzsébet
