A VITÉZI REND AUSZTRÁLIA ÉS ÚJ ZÉLAND TÖRZSSZÉK CENTENÁRIUMI MEGEMLÉKEZÉSE

A Vitézi Rend fennállásának 100 éves évfordulójáról emlékezett meg a Vitézi Rend Ausztrália és Új Zéland Törzsszéke november 29-én a Magyar Házban, Sydney-ben.  A járvány okozta szigorítás miatt csak korlátozott számban vehettünk részt az ünnepségen. 

A Himnusz elhangzása után vitéz nemes Tassányi József Törzskapitány úr üdvözölte a megjelent rendtársakat és vendégeket, majd felkérte Szekeres Győző, a Sydney-i konzulátus részéről újonnan kinevezett iroda vezető konzul urat, hogy szóljon az ünneplőkhöz. Irodavezető konzul úr hivatalosan is bemutatkozott és az ünnephez méltó meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket. 

Ezután v.n. Tassányi József Törzskapitány Szekeres Győző vezető konzul úrral közösen adták át a Törzskapitány úr által adományozott  Ausztrália és Új Zéland Jubileumi Érdemkereszt kitüntetést: 

Kardos Béla VRNT, Gáspár András Kultúra Lovagja és Vass Sándor, volt Magyar Ház igazgatónak – a Vitézi Rend Ausztrália és Új Zéland Törzs érdekében kifejtett rendkívüli érdemeik és áldozatos munkájuk elismeréséül.

Ezután Varjaskéri Henrietta a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasa műsorvezetőként vette át a mikrofont és vezette le az ünnepi műsor további részét. 

Felkérte Rozgonyi Magdolnát az Új Dél Wales-i Magyar Szövetség elnökét, tartsa meg ünnepi beszédét.  Rozgonyi Magdolna ismertette a Vitézi Rend megalakulásának és elmúlt 100 évének történetét, méltatta vitéz nagybányai Horthy Miklós szerepét és hagyatékát a Vitézi Rend megalakításában és irányadását annak működtetésében.

Idézetek az ünnepi beszédből:

“A Vitézi Rend, az egykori Magyar Királyságban létrejött és vitéz nagybányai Horthy

Miklós altengernagy, Magyarország Kormányzója által száz évvel ezelőtt 1920-ban

alapított Rend.

Ma, amikor a Vitézi Rend fennállásának 100 éves évfordulójára emlékezünk, úgy érzem feltétlen meg kell ismernünk az előzményeket, azt a kort és azokat a körülményeket, ami végül a Vitézi Rend megalapításának szükségességéhez vezetett, valamint alapítójáról, vitéz nagybányai Horthy Miklósról. 

Magyarországnak – történelme során – három kormányzója volt: Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós.

Horthy Miklós volt az a kormányzó, akit méltán ruházhatnának fel a „harmadik honalapító” címmel, aki tiszta lelkiismerettel áll az utókor előtt, aki egy rendkívül bonyolult hazai és nemzetközi helyzetben, minden erejével a magyar nemzet érdekét szolgálta! A szó legszorosabb értelmében államfő volt.

Horthy Miklós volt a kormányzók sorában az a személy, kinek jelleméről, képességéről, államférfiúi nagyságáról, történelmi szerepéről – ha csak nagyvonalakban is – meg kell emlékeznünk…. 

…Harminckét évig szolgálta az Osztrák Magyar Monarchia haditengerészetét, s ezalatt rövidebb-hosszabb ideig flottánk majdnem minden hajóegységén teljesített szolgálatot… 

…A világháború kitörésekor sorhajókapitányi minőségben a “Habsburg” csatahajón szolgált, nemsokára azonban a legendás hírűvé lett “Novara” gyorscirkáló parancsnoka lett. A “Novará”-val hajtotta végre azoknak a merész haditetteknek a sorozatát, amelyek hajóhadunkat dicsőséges fegyvertényekkel ékesítették… 

…A császári udvar jutalmazta Horthy bátorságát és tehetségét. Ellentengernaggyá léptették elő és rangban 37 osztrák és német nemzetiségű admirálist megelőzve, kinevezték az osztrák-magyar flotta főparancsnokává. Magyar ember még soha nem ért el ilyen magas rendfokozatot és beosztást. Horthyt, az évszázados tengerészeti hagyományokkal rendelkező államok szakértői is kimagasló stratégának ismerték el! …

…Az ország bel- és külpolitikai helyzetének normalizálására, Szegeden egy nemzeti kormány jött létre 1919. május 31-én. Horthy Miklóst hadügyminiszterré és a megalakult hadsereg fővezérévé nevezték ki….

…A Nemzetgyűlés 1920 március 1-én az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvény alapján Horthy Miklós fővezért titkos szavazással Magyarország kormányzójává választotta. 

Kormányzóvá történt megválasztása az egész országban a biztos, jobb jövő reményét sugározta szét. Mindenki tudta, hogy az ő személyében nemzeti törekvéseink legkiválóbb képviselője lett az államfő, aki minden csepp vérét, erejét és istenáldotta tehetségét a magyar feltámadás szolgálatának szenteli…

……Néhány év alatt nemzetközi viszonylatban is példaértékű közbiztonságot hozott létre az ország egész területén. Vezetésével az ország az 1920-as évek második felétől megkezdte a felzárkózást a nyugati államokhoz, fellendült a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem. 1926-ban a koronát új fizetőeszköz váltotta föl, a pengő, amely Európa egyik legerősebb valutája lett.

Világ és európai hírű gyárak tömegei nőtték ki magukat az országban pl. a Ganz,

Weiss Manfréd, Láng, Tungsram, Hoffer, Telefongyár, Kábel Művek, Chinoin, Richter,

Ózdi Vasművek, Győr, stb., stb. Megnyílt a kontinens első földalatti vasútvonala, a

világ első telefonhírmondó központja, és Európa egyetlen ópiumgyártó üzeme. 

Az oktatás, az orvosi ellátás és a közbiztonság mintaszerűen lett megszervezve! 

A magyarság bebizonyította, hogy a legnagyobb tragédiából is van kiút, ha a csüggedést a hit és a tenni akarás váltja fel az emberekben, vezetői pedig értik a dolgukat.

A statisztikai adatok igazolják a lakosság lélekszámának növekedését, és a gazdaság

fejlődését. A lélekszám alakulása: 1920-ban 7,6 millió; 1930- ban 8,7 millió, 1940-ben, az utolsó békeévben ~9,5 millió. Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy ezek a számadatok, egy világgazdasági válság ellenére mozdultak kedvező irányba.

Elvitathatatlan érdeme Horthynak tehát, hogy konszolidálta az ország helyzetét.

…Az ősi férfierények és a nemzeti ideálok szolgálatára alapította a Vitézi Rendet. A Vitézi Rend által, mint mondotta: “új csillagok gyúlnak ki a magyar égen és új őrszemek állanak fel a csonka ország földjén”…

…A Vitézi Rendet akkor alapította vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr, amikor a magyar nemzet a megsemmisülés szélén állott. Vesztesei voltunk az I. Világháborúnak – egy olyan háborúnak, amit Magyarország soha nem akart. A magyar népet bele rángatták egy olyan háborúba, amihez semmi közünk nem volt. De magyarhoz illő módon becsülettel végig harcoltuk. 

Ezekben az időkben szükségessé vált egy, a lelkében és testében egyaránt magyar szervezet létrehozása. S ekkor a Vitézi Rend a nemzeti öntudat szunnyadó tüzét lobbantotta lángra. 

A Vitézi Rend az ezeréves magyar múltból merített erőt a jövő

építéséhez. A Rend tagjai akkor és ma is rendíthetetlenül hisznek a magyar

feltámadásban. Ez a hit akkor is kiállta a próbát, amikor sokat szenvedett és

megcsonkított hazánk újra a háború, a II. Világháború gyilkos tüzében találta magát.

A Vitézi Rend célja: utódaiban is jutalmazni és az ország hűségében megtartani

mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségükkel és

nemzeti érzelmükkel kitűntek. Érdemeik méltánylásával ápolni a hazai erényeket s

egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni úgy a kívülről jövő, mint

a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben.

A vitéz nem csak a háborúkban, hanem békeidőben is alázattal szolgálja a hazát.

Megtalálták annak módját miként lehetnek Magyarország szolgálatára. Mert vitéznek

lenni nem csak dicsőség, hanem annál inkább szent szolgálat is.

Isten áldása kísérje a Vitézi Rend működését!

Isten óvja Magyarországot!    Isten áldja a Vitézi Rendet!”

Ezeket a magasztos szavakat gyönyörű katonadalok követték:  Stopic Hannelore VRNT zongorán adta elő Kodály Zoltán és Erdélyi Mihály szerzeményeit.

A műsor következő részében Gáspár András Kultúra Lovagja, mély átérzéssel, vitéz Somogyváry Gyula: A boldog szunnyadókhoz c. versét mondta el.

A műsor befejező számaként Varjaskéri Henrietta felolvasta Goór György VRNT és tiszteletbeli csendőr megemlékezését a Magyar Királyi Csendőrségről, annak történetéről, a világ minden tájára elszéledt csendőrökről. 

’’A Magyar Királyi Csendőrség 64 éves története a küzdelmek sorozatából állt. 1882 januárjában indultak el az első járőrök. 

Az I. Világháborúban sok csendőr küzdött az első vonalakban.

A Csendőrségre a II. Világháború mérte a legsúlyosabb csapást. A Csendőrség felügyelőjének 1945 március 15-i összeállítása szerint a Testület eredeti létszámának kétharmada pusztult el.

Emlékeztesse ez a néhány szó a nemzethű magyarokat a 64 éves szolgálat és küzdelem során hősi vagy mártírhalált halt csendőrökre. Azok az emigrációba kényszerült bajtársaikkal együtt, szolgálati esküjük szigorú és becsületes megtartásával  ’’megcselekedték, amit megkövetelt a Haza’’!

HÍVEN! BECSÜLETTEL! VITÉZÜL!  (forrásmunka: Dr. Rektor Béla: A Magyar Királyi Csendőrség Oknyomozó Története).

A meghitt, bensőséges ünnepi megemlékezés a Székely Himnusz eléneklésével ért véget.

2020 november 29.

Rozgonyi Magdolna

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük